Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája / BARTÓK TAVASZ 2022

Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara

Közreműködik: Kubinyi Júlia, Pál Eszter, Hetényi Milán – ének, Gera Gábor – harmonika, András Orsolya – ütőgardon, Farkas Domonkos – orgona, Szent Efrém Férfikar (karigazgató: Bubnó Tamás, Bubnó Lőrinc), a Budapesti Énekes Iskola Koncertegyüttese (karigazgató: Bubnó Tamás, Mezei János), a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanulói, a Magyar Táncművészeti Egyetem néptáncnövendékei

Zenei rendező: Pál István Szalonna

Zenei szerkesztő: Bubnó Tamás, Gera Attila, Hetényi Milán, Mihó Attila, Pál István Szalonna 

Néprajzi tanácsadó: P. Vas János

Látvány: Árvai György

Animáció: Korai Zsolt

Viseletkonzulens: Palik Krisztina, Szűcs Edit, Winklerné Petri-Kiss Borbála

Jelmez: Szűcs Edit

Hang: Szabó Péter

Fény: Gimpel Ákos 

A koreográfusok munkatársa: Borbély Beatrix, Lévay Andrea

Koreográfus: Ágfalvi György, Farkas Máté, Hetényi-Kulcsár Klára, Juhász Zsolt, Mihályi Gábor

Koreográfus, rendező: Mihályi Gábor

A Magyar Állami Népi Együttes húsvét ünnepéhez illeszkedő táncjátéka a különböző felekezetek liturgiájára éppúgy támaszkodik, mint a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire. Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és  Dél-Alföld húsvéti rituáléi – a kereszténységhez kapcsolódóak és a pogány időszakot idézők egyaránt – egységes színpadi formát alkotva fonódnak egymásba.

Az előadás izgalmas zenei szövetét nemcsak szokásénekek, népdalok, vallásos népi dallamok és táncmuzsikák alkotják, hanem a jeles napokhoz kötődő egyházi énekek is, legyen az római katolikus, református, görögkatolikus vagy görögkeleti, illetve archaikus népi imádság. Utóbbiak többsége a régmúltat, a kereszténység felvétele előtt időket idézi fel.

A bemutató a Bartók Tavasz keretében a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttessel közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg.